Sziasztok! 

Kis beszámoló következik, amivel már pár hete tartozom Ákosnak és nektek akik olvassák a blogot. Legutóbbi írásom óta kb 2 hónap telt el, azóta sokminden történt. A szobából fokozatos szoktatással kikerültek a kis palánták, először napi pár órára, majd ahogy az időjárás engedte már éjszakára is a teraszra. Ezt az első nagyobb megpróbáltatást különösebb akadály nélkül vették a csemeték. Idővel megjelentek a tetvek, melyeket napi kézzel történő eltávolítással próbáltam megfékezni, több kevesebb sikerrel. Vegyszerekkel nem kezeltem/ fogom kezelni őket, amelyik nem bírja, az nem bírja, ennyi. Szerencsére nagy kárt nem tettek a kis rohadékok, mire a kiültetés mellett döntöttem már segítségemre voltak a katica lárvái vagy nemtudom mi a helyes megnevezésük de nagyon szépen bezabálták a kártevőket :) 

Május közepén elérkezettnek láttam az időt a kiültetésre, amit a következő módon terveztem: a nagyon csípőseket cserépbe és azzal együtt a földbe, illetve amiket annyira nem sajnálok egyből a szabad földbe. Minden a tervezetteknek megfelelően történt, pont úgy ment, mint a mesékben. Aztán jöttek a fagyosszentek, porrá alázták a február óta növekvő védtelen kis palántákat, a leghidegebb éjjel -3 fok volt nálunk. A cserepeseket nyilván bemenekítettem, de amelyik kintmaradt, az ráfázott, szó szerint. 1-2 volt amelyik túlélte, és persze csak azok fagytak el amelyikekből 1-1 tő volt fajtánként. Ezután a horror és sokk után gondoltam hogy akkor a helyüket beszórom sóval, meglocsolom egy kis benzinnel, és felgyújtom a csudába. Szerencsére hamar meggondoltam magam, és inkább a jövőbe nézve gyorsan el is felejtettem eme gyalázatot, és mivel egyre jobb idő lett mégtöbb palántát ültettem ki illetve nagyobb cserépbe.

Mostanra mindegyik kint van, és köszönik, jól érzik magukat. A nagyobb nagák, scorpionok és habanerok virágoznak és kötnek, és a héten a nagy meleg miatt minden egyre gyorsabb ütemben fejlődik. Volt pár apród, amelyik nem bírta az átültetést vagy valami számomra ismeretlen kór támadta meg, és lehullattak pár levelet, de túlélték. Egy másik részüket a viharos szél tépázta meg oly mértékben, hogy sem a megmaradt levelek színéből, sem formájábón nem derülne ki hogy milyen növénnyel is van dolgunk :) Másoknak besárgultak a leveleik melyeket az új hajtások kezdenek leváltani, amik már úgy néznek ki színre és formára is, ahogy kell. Lassan, de biztosan minden rendbejön, igaz ez az elfagyott szerencsétlenekre is, amik az incidens óta újra kihajtottak, illetve már bimbókat is kezdtek hozni. A jó időt és a minden napi bőséges locsolást meghálálják. Kirpóbáltam a mulcsolást is, fűnyírás után egy keveset alájuk rakok, kontrollcsoport ugyan nincs, de ártani sem árt :) Nos úgy érzem eleget koptattam a billentyűzetet, beszéljenek a képek (kéretik az aljáig görgetni, időrendben vannak).