Hol is kezdjem? Kezdhetném így a posztot, hisz már elég rég jelentkeztem. De valójában folyamatosan ezt kérdezem magamtól minden szombaton, mióta a hosszú tél után hirtelen nyár lett. Mielőtt rátérnék a chilikre, jöjjenek a többik, sűrítve, szárazan.

- A chili magok és a földimandula értékes tételnek bizonyult a cserekereskedelemben. Így tettem szert egy tő fügére, egy knofi csomóra, két tő gojira, és olyan magokra, hogy naranjilla, balzsamkörte, banándinnye, tomatillo.

- Fagy után rendeltem 24 tő levendulát Tihanyból. 8 ropi volt postával együtt, teljesen megérte. Eddig úgy tűnik 3-4 tő nem fogta meg, a többin már jönnek a bimbós hajtások. 

- Pár hete ültettem 4 őszibarack és 1 diófát. Valamint tegnap a piacon egy cigánytól vettem 2 szép homoktövis csemetét, 3 tő szedret, 1 bokor fekete és 1 bokor vörös áfonyát. Feketekereskedelem ide vagy oda, olcsón adta.

- A földimandula, a mizuna, a sarkantyúka, hajnalka, a kamilla, a bazsalikom, a nigella, és a metélőpetrezselyem már kikelt. A fűszeresben a tavaly elszórt magokból magától kikelt a borsmenta és a turbolya.

- A napraforgó még nem akar kelni. Továbbá a földben várakozik még a tegnap elvetett okra, mángold, wasabina, mustársaláta, sárgadinnyék, görögszéna.

- A palántázás viszont katasztrofálisan sikerült. Elég kevés chili mag kelt ki, azok is későn, azokból is eldőlt pár, amik vannak, azok is kicsik. Valahogy nem jött be ez a panelben nevelés, de fogalmam sincs, mit rontottam el. A paradicsomjaim és padlizsánjaim is még elég kicsik. A fajtákat majd a jövő heti kiültetés után fogom részletezni. Szóval elég chili-csáré lesz az idei szezon.

- Az áttelelt paprikák megsínylették a hosszú telet. Kb harmada élte meg a tavaszt, ezek már majdnem egy hónapja kinn vannak a teraszon. Az egészséges, erős tövek megmaradtak, a gyenge, tetves tövek nem bírták. A szabadföldből felszedett tövek közül mindössze egy darab royal black maradt fenn. Viszont pár elpusztult tő alatt megjelentek az elhullott termésekből önkényesen elszaporodó kis palánták, például a black perl volt ily szapora. A természet mindig képes a meglepetésre.

- Ha ti sem voltatok túl ügyesek, vegyetek palántákat a piacon vagy menjetek ki Vácrátótra.

- Pár hajnali kép. A 3. éves nagán már van egy borsónyi termés.

Szóval leőröltem a paprikát, és az aroma még jobban odavágott, mint csumázás közben. Elő is kapartam ezt az oldszkúl reklámot.

Rég  volt poszt, de nem volt lustaságról van itt szó, kérem, hanem neurotikus teljesítménygátlásról.

Otthon bevittem a szobámba a paprikákat. Nem sok fényt fognak kapni, egyből sok levelet hullajtottak. Fele még bőven terem. A töveket összeszámolni vagy lefényképezni nem volt érkezésem. Egyelőre kapnak egy kis tápot továbbra is, és heti egyszeri locsolást. Az biztos, hogy jó néhányat teljesen meg kell majd csupaszítanom, mert a pesti panel méterű szobám egy dzsumbuj tőlük. Azóta egyből ellepték őket a tetvek, de még nem estem nekik Actarával, mert akkor meg 2-3 hétig nem lehetne róluk szüretelni.

Pesten egy tő még kinn figyel a hidegben, jó esetben kap egy óra napsütést naponta. November közepén nem volt még olyan fagy éccaka, hogy be kelljen hoznom. Szokatlan a klíma, ideje lenne elkezdeni citrusféléket is termeszteni.

2 szószt csináltam eddig, illetve őrlésre vár a magyar papeszek nagyja. Akinek ez teljesen újdonság, az néha nézze meg az Erős Ákit fészen is. A szószok receptjeit nem teszem közzé, mert attól félek, hogy azonnal államosítanák.

Lett kevés elég sokat hozó, elég sok közepesen termő, és kevés nem túl ügyes paprika tövem. Sajnos olyan is lett, ami egyáltalán nem jött össze, még egy termésem se lett belőle. Ilyen például a Douglah vagy a 7pot. De bánja a fene.

Kis leglegleg. 2012 legfinomabb paprikája a Fatalii volt. Legszebb a Royal Black. Legtöbbet a magyar fajták teremtek, illetve a 2. szezonos nagák.
A többi zöldség közül legfinomabbnak a mizuna bizonyult. Legszebb virágja a citrommentának volt, de azt a növényt nem találtam étkezésre alkalmasnak, úgyhogy a kategória nyertese a shungiku lett. Legtöbbet a paradicsomokról szüreteltem. Legbizarrabb a takony állagú okra lett. Leggyorsabban betakarítható pedig a zsázsa.

Amit már biztosan tudok a következő naptári évre nézve, az az, hogy nem lesz semmi cserepezés, megy minden a földbe, ahová való. Ennek két fő oka van. Egyrészt termesztésük így könnyebb lesz, így fáradtságot és időt takarítok. Másrészt a tövek nagyobbakra is nőnek ily módon, és több termést is hoznak, úgy, hogy közben tápoznom sem kell őket. Ehhez idén még egy jó alapos ásással elő kell készítenem a talajt.

A kapor nem vált be a tetvek ellen, de a büdöske közelébe nem merészkedtek. Tavasszal ültetek majd levendulát, azzal is megpróbálok védekezni.

Kevesebb okra kell majd, mivel alig tudtam letuszkolni párat a család torkán. Viszont több padlizsán, több paradicsom, több levélzöldség, és jóval jóval több paprika lesz.

Nem jött jókor ez a lehűlés, mert az éjszakák izéje nagyon alacsony. Ami azért is izé kicsit, mert amely virágok most kötnek be, azok jó eséllyel még érett termést hoznak majd szeptember végére. És hát a izéhez, no ugyebár 2-3 napig 20-25 fok kéne, hogy legyen folyamatosan. Szóval ne lepődjetek meg, ha egy csomó virágot a földön találtok majd.
Az egy éves paprikákon most szedem az első kör utolsó darabjait, jönnek a bimbók, a kövi kör majd csak szobán belül fog beizélni.
A trinidadi szekció nagyon kotványul áll, innen már csak az lesz a célom velük, hogy legyen pár izém magfogásra.
A csúcstermőnek eddig a citrom habi tűnik, ami egyébként izésen piros, habár zöld után tényleg citromsárgán kezd, majd a narancson át válik fokozatosan sötét pirossá, szemben a Fatalii-val és a Jamaican yellow-val, amik enyhén narancsos citromsárgák teljesen izésen is.
Ami még egyértelmű, hogy a szabadföldbe ültetett papeszek nagyobbra nőnek, és többet is teremnek, vélhetően azért is, mert nincs érkezésem minden hétvégén tápozni, és a földjük se szárad ki olyan sűrűn.
Mert ez nyár felénk továbbra is olyan száraz, mint egy 60 éves apáca izéje, vagy még annál is izésebb. Az biztos, hogy a 83 éves öregapám nem emlékszik ilyen aszályos nyárra.
A saját paradicsomot több hete folyamatosan izéljük. Rendkívül jól lúgosít, de nem csak ezért eszek naponta 4-5 darabot. De ettem már a tomatilloból is, ami hasonlít a parira, csak annál egy kicsit nyersebb, kevésbé édesebb íze van. Finom az is.
Okrát csak 2 hete kezdtük el fogyasztani, a kisebbeket nyersen, a nagyobbakat vajon kicsit megizélve. Finom egy izé, az ízét nem tudnám mihez hasonlítani, az állaga engem a gombára emlékeztet, kissé nyálkás belülről. Folyamatosan érdemes figyelni, mert virágzás után nagyon gyorsan nő a termés, és legkésőbb az ötödik napon már le kell szedni.
Hétvégén jóféle fényképező volt nálam kölcsönbe, elég jó minőségű izéket hoztam a paprikákról és másokról is.
Szezon végén nyílvánvalóan lesz majd egy összesítő bejegyzés, de addig is érdemes figyelgetni a fészbukot, az egyes chilikről az első benyomásokat oda szoktam beírkálni. 

- a napraforgó gyönyörű
- virágzik az okra is
- mizunából magot fogtam, egy növényről legalább 50
- ettem azoychka paradicsomot, amit én termeltem (első saját termesztésű parim)
- kissé késve, de már jönnek a kis padlizsánok
- a földimanduláról és a shungikuról elfelejtettem képeket készíteni, előbbi dzsungeleskedik, utóbbi virágzik

- a csokis habik nem tudnak leállni
- a magyar fajtákon kívül a bolivian rainbow is jól érzi magát a szabadföldben
- 3 tő paprika még mindig nagyon tápanyaghiányos
- felhoztam még pár tő paprikát a fővárosba, köztük a legnagyobb nagámat, amiből egy lugast tervezek

Szó mi szó, ennek a bonchi projektnek a prioritása elég alacsony volt. Ennek megfelelően nem is viszem most sem túlzásba.
A megnyomorított paprikák nyugati fekvésből 2 hete átkerültek keletire, felköltöztek a fővárosba.
Locsoláson kívül nem sokat foglalkoztam velük.
A jamaikain van 3 termés, saccperkábé 1-2 hét múlva szüretelem. A levelei egyáltalán nem emlékeztetnek egy bonsaira.
A naga most kezd virágzani. Ez a kettétört ágú egyed tavaly is egy termést hozott összesen, nem csodálkoznék, ha idén még ennyire se vinné. De bonsainak kitűnő. Legalábbis nekem tetszik a gyökérzete.
Még egyelőre nincsenek meg a tervek, hogy alakítsak rajtuk.
Képek.

Durva 3 héten vagyunk túl, ami az időjárást illeti. Lehet esett egy kis eső az országban erra-arra, de Kalocsa környékén imáim nem találtak meghallgatásra. Számoltam a távkertészkedés nehézségéivel, de ezt a teljesen szélsőséges körülményt nem kalkuláltam bele.
Hálás lehetek a családomnak, amiért hét közben locsolnak, amíg én Budapesten tartózkodom, de nyilvánvalóan nem fordítanak annyi figyelmet a növényekre, mint ahogy én tenném. Így sajnos vannak töveim, amik elszáradtak, vannak, amiket leforráztak.
Az aszály a termések tekintetében a következő eredményekkel járt: a naga jolokia és a jamaikai sárga elmarad a várakozásoktól, valószínűleg a pára hiányzott nekik. A csokis habi viszont eléggé odatette magát, rendesen átrendezi a szinapszisokat.
A numex twilightról még nem esett szó, ami elég méltánytalan a részemről. Révén, hogy egy nagyon jó kis fajta. Nem olyan csípős, de azonnal üt, ezért csalóka és komisz. Bőtermő, 2 tőről hetente 10-15 termés jön le. Az már csak ráadás, hogy maga a növény gyönyörű.
Pár szó még a többiről. Elvetettem az édesköményt. A gobot gyomnak nézték, kikapálták. A paradicsom kezdi hozni a pionírokat. A héten vetek még koriandert, oregánót, steviát, kakukkfüvet. A napraforgó már virágzik, az okra bimbóknál tart. A krumplink teljesen kiszáradt, de bab se sok lesz.
Rossz minőségű mobilos képeket hoztam. A héten még várható egy poszt a bonchikról is.

Rövid hétvégém volt, rövid poszt következik.
Szüreteltem egy keveset. Ezzel kapcsolatban csak két okosságot tudok elmondani. Először is azt, hogy valahol olvastam, hogy a termés csutkájának végét be kell mártani olvadt viaszba, így a termés lassabban szárad ki. Megtörtént, várom az eredményét. A másik az, hogy a naga akkor igazán érett, ha már a csutkája kezd kissé megsárgulni, és a termés színe mélyvörös, valamint ha megfogod, szinte leesik magától.
Az paprikák szépen fejlődnek, de kaptak egy fél evőkanál Volldünger Linzet. Az egy éveseknek már nagyon kellett, mert hozták szépen a terméseket, de virágot már nem nagyon, én több levél is elsárgulva leesett. Valamilyen betegség felütötte a fejét, remélem nem mozaik vírus.
A képeket becsüljétek meg, mert a felét vasárnap 5-kor kelve lőttem.
A többi zöldségről pár szó: végül a cikória is felmagzott, a mizunán kívül az összessel befürödtem. A mizuna és a pak choi magjait viszont megzabálta valami bogár.

Sziasztok! 

Kis beszámoló következik, amivel már pár hete tartozom Ákosnak és nektek akik olvassák a blogot. Legutóbbi írásom óta kb 2 hónap telt el, azóta sokminden történt. A szobából fokozatos szoktatással kikerültek a kis palánták, először napi pár órára, majd ahogy az időjárás engedte már éjszakára is a teraszra. Ezt az első nagyobb megpróbáltatást különösebb akadály nélkül vették a csemeték. Idővel megjelentek a tetvek, melyeket napi kézzel történő eltávolítással próbáltam megfékezni, több kevesebb sikerrel. Vegyszerekkel nem kezeltem/ fogom kezelni őket, amelyik nem bírja, az nem bírja, ennyi. Szerencsére nagy kárt nem tettek a kis rohadékok, mire a kiültetés mellett döntöttem már segítségemre voltak a katica lárvái vagy nemtudom mi a helyes megnevezésük de nagyon szépen bezabálták a kártevőket :) 

Május közepén elérkezettnek láttam az időt a kiültetésre, amit a következő módon terveztem: a nagyon csípőseket cserépbe és azzal együtt a földbe, illetve amiket annyira nem sajnálok egyből a szabad földbe. Minden a tervezetteknek megfelelően történt, pont úgy ment, mint a mesékben. Aztán jöttek a fagyosszentek, porrá alázták a február óta növekvő védtelen kis palántákat, a leghidegebb éjjel -3 fok volt nálunk. A cserepeseket nyilván bemenekítettem, de amelyik kintmaradt, az ráfázott, szó szerint. 1-2 volt amelyik túlélte, és persze csak azok fagytak el amelyikekből 1-1 tő volt fajtánként. Ezután a horror és sokk után gondoltam hogy akkor a helyüket beszórom sóval, meglocsolom egy kis benzinnel, és felgyújtom a csudába. Szerencsére hamar meggondoltam magam, és inkább a jövőbe nézve gyorsan el is felejtettem eme gyalázatot, és mivel egyre jobb idő lett mégtöbb palántát ültettem ki illetve nagyobb cserépbe.

Mostanra mindegyik kint van, és köszönik, jól érzik magukat. A nagyobb nagák, scorpionok és habanerok virágoznak és kötnek, és a héten a nagy meleg miatt minden egyre gyorsabb ütemben fejlődik. Volt pár apród, amelyik nem bírta az átültetést vagy valami számomra ismeretlen kór támadta meg, és lehullattak pár levelet, de túlélték. Egy másik részüket a viharos szél tépázta meg oly mértékben, hogy sem a megmaradt levelek színéből, sem formájábón nem derülne ki hogy milyen növénnyel is van dolgunk :) Másoknak besárgultak a leveleik melyeket az új hajtások kezdenek leváltani, amik már úgy néznek ki színre és formára is, ahogy kell. Lassan, de biztosan minden rendbejön, igaz ez az elfagyott szerencsétlenekre is, amik az incidens óta újra kihajtottak, illetve már bimbókat is kezdtek hozni. A jó időt és a minden napi bőséges locsolást meghálálják. Kirpóbáltam a mulcsolást is, fűnyírás után egy keveset alájuk rakok, kontrollcsoport ugyan nincs, de ártani sem árt :) Nos úgy érzem eleget koptattam a billentyűzetet, beszéljenek a képek (kéretik az aljáig görgetni, időrendben vannak).

Ennek a lágyszárú dolognak a mivoltát igencsak jól találta ki a Jóisten. Annak ellenére, hogy a hét eleji viharos szélben kidőlt az őszibarackfa, a paprikáknak kutya bajuk. A földimandula viszont megtöredezett kicsit, de komoly kár abban sem keletkezett. Komoly veszteség nélkül megúsztam.
Az egy évesek közül a nagák nem merik abbahagyni a virágok bekötését, csak pislogok értetlenül, mint hal a szatyorban. A csokis habik közül az egyiken szépen nőnek a paprikák, a másikon kis csoffadtak. A jamaikai sárgák belefelejtkeztek az érlelésbe, virágot csak elvétve hoznak, kövi hétvégén kapnak majd Volldünger Linzet.
Érett termés továbbra is csak a kalocsai csípős paprikán van. Viszont munkám gyümölcse kezd szép lassan beérni, lassacskán az összes fajtán van virág, vagy legalább bimbó. Átültetni való is mindig már csak annyi akad egy hétvégére, amit még kényelmesen el is tudok végezni.
Gyengébbek kedvéért, én így szoktam átültetni: belocsolom a papeszt, a bekevert földből teszek valamennyit az edény aljára, az egyik kezemmel megtámasztom a száránál és a feje tetejére fordítom a palántát, körkörösen megnyomkodom óvatosan a műanyagot, az aljára suhintok kettőt, aztán addig nyomkodom tovább, amíg ki nem jön egyben az egész földlabda. Ezután belehelyezem az új helyébe, és az oldalánál feltöltöm földdel. Nem nyomkodom meg a földet, hozzáütögetem az asztalhoz az edény alját, hogy a föld jól kitöltse a teret, így sokkal hamarabb befutja a gyökérzet megújult otthonát. A végén természetesen még egyszer alaposan belocsolom. Ha jól csináltam, pár centi hely még marad a virágcserépben, ezt feltöltöm mulccsal, és ennyi.
Páran biztos hülyének néznek, de én cseréppel együtt beásom a palántákat a földbe (most hétvégén még csak a jamaikaiakra jutott idő). Ezt azért csinálom, mert így lassabban párolog el a víz belőlük, kisebb az esélye annak, hogy kiszáradjanak, még akkor is, ha úgy alakul, hogy senki nem locsol abban az időintervallumban, mikor nem vagyok otthon: vasárnap délutántól péntek estig. A cserépre pedig azért van szükség, mert így biztos olyan földben vannak, amiket elképzeltem nekik, és ősszel egy alapos locsolás után könnyű lesz felszedni őket az átteleltetés céljából.
Az elhelyezéssel (szeparálással) még gondban leszek, mert 25+ fajtánál már okoskodni kell ahhoz, hogy ne legyen keresztbeporzás. De ha már itt tartok, szeretnék egy tévhitet gyorsan eloszlatni: a kereszteződést nehezebb elérni, mint a tiszta vérvonalat megtartani (én kérek elnézést, de nem találom a megfelelő szavakat). Ugyanis a paprika egy önbeporzó, magnemes növény, ha nincsen méhészet a közeledben, és a fajták közé ültetsz paradicsomot, tomatillot, padlizsánt, stb., akkor a keresztbeporzásnak az esélye konvergálni fog a nullához. De ha csak chilit termesztesz, akkor próbáld legalább 2 méterre szétszortírozni a különböző fajtákat. Ha erre sincs lehetőséged, akkor is kicsi az esély arra, hogy keresztbe porozzák egymást. Én is csak azért tartok kicsit a keveredéstől, mert túl sok fajtát vállaltam be, és több fajtából is összesen 3 tő van.
Kezd hosszú lenni a poszt, de pár zöldségről ejtenék még néhány szót. A brokkolik kezdik hozni a rózsákat. A napraforgók eszeveszett növekedésbe kezdtek. A paradicsomok folytatják eszeveszett növekedésüket, némelyen már diónyi termés csüng. Az utolsó retkeket is felszedtem, csak úgy mint pár magszárba futó endíviát. A retkeket mi fogyasztjuk el, az endíviákat a tikok.
A sok molytetűre meg úgy nézek, mint Lenke néni a savanyú parizerre.
Készítettem sok képet, nem mindet paprikáról.

A szőlőben rengeteg munka volt, így hétvégén nem tudtam annyi időt szentelni a paprikákra, mint szerettem volna, még mindig maradt bőven átültetni való.
Az egy évesek szépen viselkednek, a termések kezdenek sötét zöldek lenni. További virágok kötöttek be, olybá tűnik a kávézacc jó tipp volt. 10 Ákiból 10 azt ajánlja, használd te is virágzáskor. A mulcsozás is bölcs ténykedésnek bizonyul, a szabadföldbe ültetett palánták locsolás nélkül is imádták a múlt hetet. Amit még érdemes ezekről tudni, hogy elég cifra görbe sorban állnak, dehát a sonka is görbe. Majd akkor állok neki madzaggal kijelölni a sorokat, ha két életem lesz.
Szóval zöldmulcsot kapott a műanyag cserepes különítmény is, és zaccot is azok, amelyek érdemesnek találtattak rá. Már csak azért kell izgulni, hogy valamelyik kedves családtagom locsoljon egyet hét közben.
A paradicsomok is bőszen virágzanak, és száraik már a kisujjammal vetekednek. Hétvégén már hozzá is kell kötöznöm az ültetéskor melléjük helyezett karókhoz.
Aminek viszont nem örülök, az az, hogy a pak choi is virágzik, úgy tűnik fel kellett volna már szednem. Ilyenkor meg már veszett fejsze nyele: virágzáskor és utána íze már nem olyan kellemes. Hagyom, hogy betermelje a magokat, és a nyár végi vetéskor még többet vetek belőle, mint azt előzőleg terveztem. A mizuna is elkezdett bimbókezdeményeket hozni, ezeket eltávolítottam, 1-2 növény kivételével, amelyekről szintúgy magot fogok.
A retekből még következő hétvégére maradt egy nagyobb csomóval, aztán azok helyére is ültetem a papeszeket. Ezúttal csípős paprika nélküli enyhén csípős salátát csináltam belőle, most már több hozzávalóval. Emígyen nézett ki: tejfölbe reszeltem fokhagymát és bébitorma gyökerét, a retket vékony szeletekre gyalultam, a mizunát és a zsázsát jó apróra vágtam, és az egészet összekevertem. Kis bors még elkelt volna bele.
A vörös álom és az endívia saláták már szép nagyok, de egyelőre még csak kóstolgattam őket, nem nagy durranás egyik se, jövőre mindkettő felejtős.
A brokkolinak már óriási levelei vannak, de magát a fincsi rózsát még nem akarja hozni egyik sem. Kommentben szívesen fogadok bármi ötletet erre. (Márciusban vetettem palántának.)
Az utcára ültetett egy szem napraforgót egy segítőkész kedves szomszéd bácsi gyomirtóval teljesen kinyírta. Az előkertben lévők, köszönik szépen, jól vannak.
Legnagyobb ellenségeim mégis a tetvek. Azt lehet hallani, hogy a kapor jó ellenük, de hétvégén saját szememmel láttam a kapron molytetveket. De van még rajtuk kívül fekete és zöld levéltetű is. Múlt hétvégén a Giant aconcagua-t friss hajtásait habzsolták leginkább, nyomattam rá egy kis Actarát, aminek hatására ledobta az összes felső levelét. Arra gondoltam, hogy túl ütősre kevertem, de a többi papesz, amit lefújtam vele, nem szenvedett hasonló károsodást.
Okrából négy fajtát vetettem, az egyik egyetlen hét alatt kikelt, a többi még várat magára.
Végre felismerhető méretűvé nőtt a földimandula, és a shungiku, így ki tudtam kapálni a gazakat onnan is. Valószínűleg mindkettőt túl mélyre vethettem, vagy a talaj nem megfelelő, mert a magoknak kb a harmada kelt csak ki belőlük.
Röviden ennyi. Egyelőre nem ígérek inkább semmit, de hétvégén megpróbálok mindent lefotózni. Nagyon érdekelne, a Ti növényeitek hogy állnak, ne szégyelljétek telekommentelni a poszt alatti részt.

UPDATE: Most beszéltek Édesanyámmal, otthon óriási vihar volt, a nagy nehezen újra életre keltett barackfát kidöntötte a szél. A locsolás megoldva, már csak az a kérdés, hogy a paprikák milyen kárt szenvedtek. Felkészülök a legrosszabbra.

Én még kivárom a pünkösdöt a paprikák kiültetésével, ez a hét amúgy is ideális a kiszoktatáshoz, mert a sok felhő véd a magas UV-tól, és az éjszakák már simán 10 fok fölött lesznek.
A tomatillot és a padlizsánt viszont kiutasítottam a drága anyaföldünkbe. Lehet a káoszelmélettel kapcsolatban álmodtam valamit, mert nem mondanám, hogy túl szép ágyást cirkalmaztam nekik. (Nemsokára Dini is jelentkezik egy újabb poszttal, no az ő kertjükben aztán vigyázzban állnak a növények.)
Szegény ember vízzel főz, és a feleségével hál. És alig tud költeni a kertészkedésre. Úgy hozta az élet, hogy hétfőn kezdek a munkahelyemen, így szép lassan módomban áll majd egy kis pénzt áldozni a hobbimra. A műanyag virágcserepekre, a földre, amivel légtelenítem a virágcserepeket, és 2 kilós zsák Volldünger linzre összesen még legalább 20, de inkább 30ezret fogok majdan elkölteni. Műanyagból kelleni fog pár 4 literes a Trinidadi skorpióknak és azoknak, amiket hármasával ültettem, de a többinek remélem elég lesz a 2,5 literes.
A kaktusztápom is lassan elfogy, de egyelőre nem veszek újat, a Kapanyélen azt olvastam, hogy a kávézaccban sok kálium és foszfor van, szóval virágzáskor szépen kapnak majd egy-egy evőkanál zaccot, azt csókolom. Szépen megkértem a rokonaimat, hogy gyűjtsék nekem a kávéfogyasztásuk melléktermékét, lesz elég bőven.
A Hahóti virágföld elég humuszos volt, de azért kellett rajta javítani, mert könnyen összetömörödött. Kevertem bele jócskán komposztot és homokot is. A komposzt kitermelése közben több gilisztával is találkoztam, ami egyértelműen jól jel.
A másik bio-okosság, mielőtt el nem felejtem: a csalán. Maria Treben bestsellerében is első számú gyógyítóként mutatkozik, de a kertben is kiválóan hasznosítható. Lekaszálod, vársz pár percet, és már nem is csíp, ekkor szépen összeszeded és beleteszed egy nagyobb vödör vízbe. Egy hét alatt pompás locsolóvízzé nemesedik.
Ma fogyasztottam a kertből zsázsát, mizunát, retket, vörös salátát, mennyei csemege mind. Olvastam valahol, hogy a retek levelét is megeszi némely elvetemült ember, így hát megkóstoltam én is, de az valami fertelmes rossz volt.
Rahedli képet hoztam mára, BÖKJ IDE.

Ezen a héten rohamosan fejlődtek a kicsikéim, köszönhető a rengeteg napfénynek és a pofátlanul nagy melegnek. Pénteken hazaérve első dolgom volt, hogy meglocsoljam őket, mert már olthatatlan vágyat éreztek az ivásra, némelyik pedig enyhe kókadással próbálta erre felhívni a figyelmet. A heti 2 locsolás már kezd kevés lenni, ezért a ma hajnali tápoldatos locsolást úgy eszközöltem ki, hogy pár mm víz maradjon még alattuk is. Amennyi vizet felvesznek már a drágaságok, lassan 1 egész órás művelet lesz a locsolás.
Apropó locsolás. Talán még nem esett szó arról, hogy nagy melegben, főleg ha még nap is süt rájuk, jéghideg csapvízzel eszedbe ne jusson megöntözni a kicsikéket. Leforrázhatod őket, ami lényegében egy nagyon durva hősokkot jelent a gyökérzetre nézve. Az esővizet érdemes gyűjteni egy nagy dézsában, de ha nem tudod megtenni a csapvizet engedd ki valamibe, és hagyd felmelegedni.
A nagák még mindig nem akarnak bekötni, ellenben a numex twilightnak az összes virága beköt, mint a beton, és a jamaican yellow is úgy köt, mint egy koffeinfüggő nagymama. Az egyetlen tő purple jalapenom is virágzik már, hatalmas lila virágjai gyönyörködtetik a szememet. Úgy tervezem, hogy ha hétvégén elvetek még belőle pár magot, akkor azok talán ősz végére hoznak szép éretlen, de szüretre alkalmas lila termést. A nagáknak valószínűleg még hiányzik a 35 fokos indiai meleg, másra nem tudok gondolni.
A bő egy hete elvetett napraforgóknak kb a fele már kicsírázott, valamint végre kidugta fejét már a kapor is. A brokkolinak már óriási levelei vannak, de szépen nő a pak choi és a retek is, viszont a cékla és a mizuna elég lassacskán. A kiültetett paradicsomoknál nem volt egy darab tőelhalás sem egyelőre. A földimandula, a bojtorjángyökér, és a shungiku kelése még nem történt meg.
Lőttem pár képet is, KATT.

Elkészítési idő: kb egy-másfél óra.
Kalória egy szeletben: ne érdekeljen.
Porciózás: kb 6-8 szelet.

Hozzávalók:

A piskótához:

3 tojás

3 ek cukor

7 ek liszt

1 cs sütőpor

¾ dl olaj

3 ek cukrozatlan kakaópor

1 dl fekete kávé

1/2 tábla apróra zúzott étcsokoládé

fél citrom reszelt héja

pár csepp vaníliaaroma

őrölt chili igény szerint

A krémhez:

3 deci tej

1 csokipuding

¼ kocka margarin (kb 60g)

1 ek citromlé

fél citrom reszelt héja

1 tojás fehérje

6 ek cukor

pár csepp vaníliaaroma

legalább 1/3 tábla olvasztott étcsokoládé

őrölt chili igény szerint

A díszitéshez:

kb 1/3 dl tejszín

2/3 tábla étcsokoládé

1 egész, lehetőleg friss paprika

A piskóta elkészítése:

1. A tojást verd fel a cukorral, a sárgáját és a fehérjét szétválasztani nem kell.

2. Add hozzá a többi alapanyagot is, és jól keverd össze. Érdemes először lassabb fokozattal kezdeni az elektromos habverő berendezéssel, hogy ne poroljon.

3. Öntsd bele a masszát egy kiolajozott, kilisztezett sütőformába, és tűpróbáig süsd előmelegített sütőben 160-180 fokon (nálam 4es fokozaton volt a sütő), kb 35-45 percig.

A krém elkészítése:

1. Főzd meg a pudingot a 3 deci tejjel (tehát kevesebbel, mint ahogy a zacskóján írja), és 3 evőkanál cukorral. Majd várd meg, hogy langyosra hűljön.

2. A szoba-hőmérsékletű margarint keverd ki, add hozzá a pudingot, és mixeld össze.

3. Add hozzá a citromlét, citromhéjat, vaníliaaromát, az olvasztott csokit és a chilit, és dolgozd teljesen homogénné.

4. A tojás fehérjéhez add hozzá a 3 evőkanál cukrot, és gőz fölött verd fel (kézi habverővel), a habcsóknál kicsit lágyabb állagúra. Aztán azon frissében, rögtön keverd bele a krémbe. (Tudom, enélkül is megkóstolod a krémet, és ízleni is fog, de ezt a lépést dőreség lenne lustaságból elhagyni.)

Töltés:

1. A piskótát vágd 3 részre.

2. Az első réteget kend be vékonyan lekvárral, majd a krém harmadával. Tedd rá a második réteg piskótát, és járj el azzal is ugyanígy.

3. Tedd fel a legfelső réteg piskótát, és a maradék harmad krémmel kend be vékonyan az egész torta szélét és tetejét.

4. Dugd be a hűtőbe pár órára, vagy akár egy éjszakára.

5. A tejszínben olvaszd fel a 2/3 vagy akár egész tábla étcsokit, tegyél ebbe is egy kis paprikaőrleményt, és vékonyan, egyenletesen oszlasd szét a tortán. Egyből nyomd a közepére a díszítő chilit.

Megjegyzés:
- én úgy csináltam, hogy a chili íz épphogy csak kiérződjön belőle, vagyis az egész tortában kb 1 kávékanálnyi őrölt csípőspaprika volt (igaz, az elég jófajta)
- az alapanyagokon is sok múlik: a tojásokat a mamámtól kértem, igazi kapirgálós tikok tojták; a csoki pedig a még megfizethető kategóriába tartozó, de viszonylag jó minőségű Tibi étcsokoládé
- érdemes elgondolkodni a dupla adag készítésén, nem egy nagy tortáról van szó

Végezetül pár kép:

Viszlát, fagy! Húzzál vissza oda, ahonnan jöttél, nem szívesen látjuk errefelé tovább az ocsmány pofádat! (Na jó, egy hasznod volt talán, te rohadék, hogy a szokásosnál kevesebb levéltetű van eddig.)
Hahó, ti hogy vagytok? A Hahóti virágföld ákciós volt a Tuskóban, 50 lityi 400ér ellenállhatatlan volt, remélem még marad az ár, mert rájöttem azóta, hogy a 3 apró zacsi vajmi kevés lesz.
Kicsit metszegettem az áttelelt papeszeket. A elhalt ágakat teljesen levágtam. A beteg leveleket leszedtem, főleg a mozaikvírusra kell ügyelni, az előző poszt képei között találtok rá példát. Szépen hozzák már a bimbókat, és mivel idejekorán beköszöntött a nyár, úgy döntöttem, már az összeset hagyom termőre fordulni.
Egyébként ami a leveleket illeti nagyobb chiliknél, illik tudni, hogy az összfelület számít, ha több kisebb levele van a papesznek, vagy ha kevesebb nagyobb, egyre megy. Az a lényeg, hogy ne legyen tömött, zsúfolt a növény. Pár alsó, vagy túl eltakart levéltől nyugodtan megszabadulhatsz, mert fényt nem sokat látnak, de a tápanyagot elszipkázzák ugyanúgy. Minél nagyobb a hasznos összfelület, annál több termést hoz a növény.
Megkapáltam a jövő hetet is a hosszú hétvége alatt. Kiültettem a paradicsomot. Elvetettem helybe a napraforgót, a földimandulát, a shungikut és a bojtorjángyökeret. Valamint az utcára vetettem rengeteg virágmagot is, amelyik lesz szíves kikelni, arról majd fényképpel is jelentkezem.
Kikelt a kertben a retek, a vörös mizuna, a cékla és a pak choi. A kapor, a lestyán és a borsikafű még nem.
Hála az égnek, elég magas a napos órák száma, ilyenkor forgasd a palántákat, mint beteg a dunyhát. Nem kell minden nap, de hetente egyszer érdemes, máskülönben aszimmetrikusan nőnek majd.
Múlt hétvégi, indulás előtti szokásos kapkodásomnak köszönhetően a thai chili (vagyis az, amit én thainak vélek) kinn maradt az ültetős asztalon. Nem fagyott el, viszont az UV sugárzás elég szépen odatett neki. Továbbá így járt pár átteleltetett chili is, balga módon azt hittem, bennük már nem tehet kárt, és kiraktam őket 3 napra. A tünet: pár levél elfehéredett, és zizegősen száraz lett.

Ui.: Az UV sugárzás veszélyeit a saját bőrömön is megtapasztaltam, pár órás félmeztelen kapálástól leégtem, mint a Reichstag.

Edzeni kell a palántát, szigorúan fokozatosan, szigorúan. Egészen egyszerű élettani alapja van: különböző stressztűrő anyagok halmozódnak fel benne. 3-4 pár levéltől már simán leviheted a gyurodába, mert különben mire kezdődik a strandszezon, előfordulhat, hogy nyápic zavarában gyorsan felfázik és belehugyozik a medencébe, vagy egy arra járó szexi pollennek egy-két árva bibén kívül nem tud virítani semmit, így teljesen beégeti magát.
Úgy alakult, hogy kétszer locsolok hetente, pénteken, mikor hazaérkezem, és vasárnap, mikor elmegyek itthonról. Nincs belőle probléma, sőt a hétközi szárazság csak segíti a gyökerek fejlődését, mert jobban kell keresniük a vizet.
Az első elágazásnál rögtön hoznak egy bimbót, és máris kurvára menőnek hiszik magukat. Érdemes letörni a szarvukat úgy, hogy letöröd a bimbót. Annál több erő, önbizalom és elszántság marad a további fejlődésre. Ha rám hallgatsz, a második elágazásoknál se hagysz bimbót, vagy legalább a növények felénél bekeményítesz. De valamilyen szinten magam ellen is beszélek, mikor azt mondom, hogy az első termések a legértékesebbek, még akkor is, ha ezek csípőssége gyakran még nem az igazi. A döntés rajtad áll.
Melegebb éjszakákon néha nyitva marad egy kis ablak, ekkor a hőmérséklet valahol 10-12 fok körül lehet a szobában hajnalra. Néha visszateszem őket a langyi radiátorra pár órára, pont mint lurkó korukban. Nő a palánták tűrőképessége, hadd szokják csak a hőmérséklet ingadozását a mihaszna kis anyámasszony katonái. De azért 10 fok alatti hőmérsékletnek ne tedd ki őket.
Még egy dologgal kell számolni, ez pedig az UV sugárzás. Ha szobában, üveg mögött nevelgeted, és azután kiteszed őket a tűző napra, érdemes egy hétig enyhén árnyékolni őket.
Volldünger Linzet kapnak vasárnaponként, ez nekik a kreatin. Egyelőre még csak az ajánlott mennyiség felét adom kb, ezt fokozatosan növelve, június elején kapják az egyszeres dózist, majd az első terméskötések után, még ennél is többet. Folyékony tápoldatot nem érdemes venni, mert annak a nagy része víz, nem jössz ki jól vele. Kivéve virágzáskor, amikor kaktusztápoldatot adsz a kis pernahajdereknek, és olyat eddig csak folyékony állapotban találtam.
Az egy évesek közül a két legszebb nagám nemsokára ezt fogja kapni, mert őket már termőre fogom, igazi feszítőgépek. Ezekről innentől nem csípem le a bimbókat, mert már nagyon vágyom egy jó friss ropogós érett nagára. Úgy számolom, hogy körülbelül 1-2 hét múlva virágzanak majd, aztán 2 hét a termésnövekedés, majd 1 hónap az érés. (Jobban belegondolva már korábban meg kellett volna nekik engedni, hogy termőre forduljanak.)
A húsvéti miniatűr csokis habi után van egy érett termés a kalocsai csípős fűszerpaprikán, de a mérete még ennek sem az igazi. Május első hétvégéjén sütök majd egy chilis csokitortát, aminek a díszítésére viszont pont elég is lesz, addig hagyom a növényen. Természetesen ennek a receptjét közlöm is majd a blogon.
Egyébként az egy évesek közül többnek is van ilyen-olyan nyavalyája. Többről még nem tudom pontosan mi, de egy szakértő ismerősöm segíteni fog. Amint megmondja, milyen kórságról van szó, frissítem is majd a képek leírását. IDE KATTINTS!

 Sziasztok Kedves Olvasók!

Egy ideje már ígértem Ákosnak hogy megszületik majd ez a poszt, nos örömmel jelentem be, hogy eljött ez a nap is! Magamat lvl 1-es hobbikertésznek minősíteném, szóval nagy dolgot ne várjon senki. Ajkán élek és szeretem a csípős dolgokat, ezért is álltam neki paprikát termeszteni, persze csak kicsiben. Február elején vetettem először, utána március elején párat a következő fajtákból: naga, csokis habanero, trinidad scorpion (butch-t, yellow, sima), purple halapeno, meg pár egyéb fajta. Mostanra minden kikelt, a korai vetésből származó palánták már virágoznak is, sőt az egyiken már termés is van :) A nagák, scorpionok nagyon szépek, remélem bőséges termésnek örvendhetek majd ha beérnek. Mivel nagyon nem értek hozzájuk, ezért semmi trükköt vagy egyéb dolgot nem alkalmazok, locsolom, illetve palánta tápoldattal etetem őket. Egy déli oldalra néző ablak párkányán, illetve egy régi ruhaszárítón foglalják el helyüket a radiátor közvetlen közelében, tehát minden adott: fény és meleg. Azt hiszem ennél több nem is kell nekik, nem is fecsérlem a szót, beszéljenek a képek: picasaweb.google.com/105676070301096803220/Paprikak

Siránkozásosról fog szólni a mai poszt. Inkább önmagam megnyugtatására, amolyan auto-írás lesz, előre is elnézést kérek érte, és a silány minőségért is.
Hétvégén a rukkola és mizuna palántákat kiültettem a teraszon lévő balkonládákba a törperózsák közé. Másnap reggel, mire hazaértem a városból, a kutyák (mert az előző poszt óta lett még egy) kikaparták az egészet. Állítólag rágták is őket. Szóval vagy nagyon idegesítette őket az illatuk, vagy épp ellenkezőleg, imádták. Valamilyen sufnituningot amúgy is eszközölni kell a lépcső elé, mert az nem állapot, hogy egy kis eső után tiszta kutyalábnyom az egész terasz. De az biztos, hogy nálam máris kiásták a csatabárdot.
Édesanyám most hívott, hogy a kiskertbe vetett magokat (lestyán, borsikafű, retek, hagyma, kapor) meg gerlék csipegetik. Legalábbis remélem, hogy csak azokat, és nem a frissen kiültetett saláta palántákat. Eddig még rendben volt, hogy az udvarban lévő nagy fenyő adott kvártélyt nekik évek óta, de arról nem volt szó, hogy a kosztot is biztosítjuk nekik, főleg nem ilyen formában. Természetvédelmi oltalom alatt nem állnak, szóval még hétvégéig elgondolkodom rajta, hogy elővegyem-e a légpuskát.
Az időjárás sem kegyes idén. Az aszály miatt a környékben például az árpa nagyon gyéren néz ki, a héten el kéne rá 30-40 mm eső, különben könnyen meglehet, nem lesz idén aratás. De eddig felhők jöttek-mentek, eső vajmi kevés esett.
A diófáink rügyei teljesen, a szőlőnkéi részben elfagytak. A palántáim növekedése a kevés napfény miatt lelassult.
Egyébként kismillió paprikát ültettem át a hétvégén. Valamelyik még csak 2 decis pohárba, valamelyik már fél literesbe került. Azt saját lustaságomon és hülyeségemen meg is tanultam, hogy a pikírozást nem szabad halogatni, érdemes már szikleveles korban elvégezni, különben összeputrálódnak a gyökerek, mint a horgászdamil, és szakadás nélkül nem nagyon lehet szétválasztani a palántákat.
A paradicsomok úgy ahogy nőnek. A bazsalikom, a fodormenta és a citrom menta még mindig sziklevélnél tart, pedig már kb egy hónapja kicsíráztak.
A padlizsánok és a stevia csírázása még várat magára. Továbbá a csodabogyó, a perui földicseresznye és a mexikói áfonya se dugta még ki a fejét a földből, igaz, ezeket nemrég vetettem.
A poszt tanúsága pedig az, hogy amíg nem takarítottad be a termést, addig ne is könyveld el magadban, hogy beérik. Persze reménykedni még szabad. De azért azt se vidd túlzásba, Meterológus Mihályék szerint kb egész áprilisban ilyen undorító, szar idő lesz, úgy kell keresgélni majd a napfényt.
Hétvégén újra sok képpel jelentkezem.

Szolgálati közleménnyel, eredményhirdetéssel kezdeném: a beígért zsákbamacska paprika magcsomagot az kapja, aki elsőként kommentben jelzi az igényét rá, és meg is ígéri, hogy még idén elveti a drágaságokat. Több szerencsés embernek is írtam, de vagy már nem vállalta be az illető, vagy válaszra sem méltatott, ezért folyamodtam ehhez a megoldáshoz. Vendégszerzőnek Udvardi Dénest kérném fel erre a nemes feladatra. A nagy semmit pedig a többi lájkoló között osztom szét, fogadjátok szeretettel. A sorsolás közjegyző jelenléte nélkül történt, reklamációt nem fogadok el.
Az idei év első termése egy borsónyi méretű chocolate habanero volt, tegnap sonkavágáshoz gyűrkőztem neki (igen, nálunk másodnapra már feltámad minden évben), de nem tudtam megenni egy étkezésre, és így is felért egy keresztre feszítéssel.
Még mindig lecsipkedem a bimbókat az átteleltetett paprikákról, mert még nem kötnek be, akkor meg inkább ne is virágozzon. És nem nagyon korán szeretnék rajtuk sok termést, hanem kicsit korán tengernyit. Szóval megvárom a május közepét a virágzással. A terméskötéshez egyébként legalább 15 fokos hőmérséklet kell, és a talajból felvehető foszfor és kálium megfelelő mennyisége (szóval a nitrogénnel le kell állni).
Ez a hétvége sem marad tízezer bevitt kalória alatt részemről, könnyed testmozgás gyanánt elvégeztem a pár hete tervezett rotációs kapálást, kiegészítésként ástam még kicsit. Azon frissiben vetettem is a kertbe hónapos retket, lestyánt, borsikafűt, sonkahagymát, a hagyma kivételével ezeket felszedem majd május végén, mikor mennek ki a papeszek. Ezen kívül elszórtam még pár helyre kaprot is, egyrészt mert a tetvek nem szeretik, másrészt szükséges és elengedhetetlen velejárója a nyár egyik nagy sztárjának: a kovászos uborkának.
Átültetésekre is sor került, főleg a tápkockás állománynak volt itt bőven az ideje a megváltásra, egyiken másikon már 3-4 centis gyökér csüngött kifelé.
Az átültetésről röviden csak annyit, hogy a fokozatosság a legfőbb elve. 2 decisből fél literesbe, abból 1 literesbe, onnan 3 vagy 4 literesbe. A paprika dinamikusabban fejlődik, ha nem dobod egyből mély vízbe, átültetés után a gyökér feszegeti határait, és amíg nem ér el az edény faláig, a növény lassabban fog növekedni. Egy szó, mint száz, ne légy rest háromszor átültetni. Átültetéskor locsolj előtte és utána is. Az ültetőközeggel meg érdemes kísérletezgetni, én mostanában kávézaccot kevertem be a vödör virágföldbe, és egy marék homokot, azt kell hogy mondjam, egész jól pörögnek a koffeinre.
Még szerettem volna vetni ezen a hétvégén is, de már nem férne el több palánta, így majd a helybe vetéssel próbálkozom majd, aztán ha azokból nem lesz érett termés, legfeljebb lesz belőlük savanya.
A kiskert kerítésére vissza kellett eszkábálnom a kisajtót, mert Húgom kapott egy éjjeli bátort, és már előre félek, hogy menetet fut a veteményesbe, vagy unalmában kiás egy-két palántát. Ő Csoki, egy tacskó beütésű árokparti turmix. Amúgy imádjuk.

Elég felejtős ötlet volt, hogy én majd ez hétvégén rotálni fogom kertet. Viszont egy eddig növénytermesztésre nem használt földdarabot az udvarban muszáj volt felásnom, mert vetettem padlizsánt is, és annak kellett területet találnom. Egyáltalán nem mondhatom, hogy ma reggel 7 órakor úgy kívántam az ásást, mint föld a ganyét. Olyan hideg szél volt, hogy az első pár percben remegtem, mint az IFA tükör.
Két dolgot jegyeznék meg. Először is azt, hogy egy szakértő ismerősöm meggyőzött, hogy még mindig nem késő paprikát (és egyéb zöldségeket) vetni, ezért hétvégén még elvetettem kb 60-80 magot. Kissé felelőtlenül, mert már az eddigi palánták elhelyezésével is gondban vagyok. Valószínűleg húsvétkor is elvetek még egy adaggal, de az már tényleg az utolsó porció lesz. A másik pedig az, hogy többet nem vetek kettőnél több magot egy műanyagba, mert a pikírozás rémálomba illő tevékenység. (Innen jut eszembe, hogy az átültetős-tápozós poszttal még mindig lógok. De nemsokára bepótolom.)
A bonchikkal is foglalkoztam hétvégén, a felső gyökérzetről leszedtem egy vékony réteg földet. Ehhez egy kis kézi permetezőt használtam, szép lassan az alacsony víznyomással lemostam. Egyébként kezdik hozni az új kis levélkéket, szóval túlélték.
Alakulnak a kis palánták, egyik másik szép, mint egy tábla szalonna. A molytetvekkel még mindig küzdök, illetve pár palántán a túllocsolás tüneteit fedeztem fel, kissé elsárgultak a leveleik. Képeket ide kattintva leshettek meg. Mindről persze nem csináltam.

Nézzük meg, miből áll az Erős Pista, és miből az én darálmányom.
- fűszerpaprika darálmány: az az egy szerencse, hogy van benne ilyen is, minden elismerésem, Univer! Viszont a chili akkor az igazi, ha kevered a fajtákat. Az én tavalyi darálmányomban ötféle csípős paprika volt, és pár darab pritamin paprika azért, hogy legyen egy kis leve. Idén már több féle "terméket" tervezek, de lesz olyan, amiben húszféle paprika lesz. Azt meg csak halkan jegyzem meg, hogy az Erős Pista mostanság nem elég erős, mert ezt megtapasztalhatta minden vásárlójuk már.
- só: természetes, ősi tartósító anyag. Ha jól rémlik 20%-ot írnak, ehhez képest én elég sósnak érzem. De lehet csak azért, mert a gyengesége miatt, többet kell belőle használni. Egyébként körülbelül én is 20%-os sótartalommal készítem.
És innentől már olyan alapanyagok jönnek, amik az én darálmányomban nem szerepelnek.
- xantán: ezzel sűrítik a terméküket. Természetes anyag, melyet baktériumok hoznak létre, de az emberi szervezet nem tudja hasznosítani, és allergiát is okozhat. Akkor meg minek? E415 az élelmiszeradalék kódja, és ezt csak azért hoztam szóba, hogy elmondhassam, amit egy öreg bácsikától tanultam: "Az E betű azt jelenti, hogy EE KEE DOBNI!"
- citromsav: valószínűleg inkább az antioxidáns hatása, semmint savanyítás miatt rakhatják bele. Ezzel nincs is gondom, csak feleslegesnek tartom, bár nem vagyok élelmiszer-technikus, mint az összes anya.
- kálium-szorbát: szerencsére a szervezet teljesen lebontja. Mennyiségét viszont nem tüntetik fel. A véleményem az, hogy a só, és a kapszaicin, ami eleve fertőtlenít, elegendő a tartósításhoz. Ha biztosra akarsz menni, az üvegek tetejére önthetsz egy vékony rétegben olívaolajat is, de ha a darálmány elfogy a következő szezonig, akkor az is felesleges.
Végezetül pár kép tavalyról.
 

Ma félmeztelenül napoztam az udvaron, pompás idővel kecsegtetett a tavasz.
Közben megmetszettem a rózsákat és az egyik fenyőt, így az alkarom jelenleg úgy néz ki, mint egy emósé. A leandereket is jól megritkítottam, mert télen elszaporodtak rajtuk a pajzstetvek. Majszolta őket két harlekin katicabogár, de mivel a hungarista őshonos hétpettyes ellenségei, elpusztítottam őket, ahogy kell. Megpróbáltam jelenteni is, de mivel képem nem volt róla, és az oldal egy url hiba után a kezdőlapra visszadobott, letettem róla.
Elkezdtem előkészíteni a kertet, amivel volt munka bőven, és lesz is még. Ha délelőtt az időm engedi, alászedem a rotációs kapával. Mivel több éve az egyik fal és a mellette húzódó sövényfenyők közé hordjuk a levágott füvet, kiváló komposztot találtam, amit kihordok majd a zöldséges kertbe. Úgy döntöttem, a kertben megpróbálkozom a biotermesztéssel. A tápanyagellátásról a talajba kevert komposzt, és a hetente egyszeri friss zöldmulcs fog gondoskodni. Levéltetvek ellen kaprot vetek és levendulát szerzek valahonnan, fonálférgek ellen ültetek pár büdöskét. Remélem, gombás és vírusos megbetegedések elkerülnek. Paprikából körülbelül 60-80 palántát tervezek, paradicsomból 10-12 darabot a paprikák közé , de lesz még tomatillo is köztük. Tavaly egy palánta egy tő paprika volt nálam, idén kettő lesz, állítólag támogatják egymást, és talán a helyet is jobban kihasználom majd így. Ugyanígy járok majd el a paradicsommal is. A kevésbé napos területeken endíviát, csíkos céklát, brokkolit, radocchiot és vörös álom salátát termesztek majd. De amíg a paprikák ki nem kerülnek május vége felé, addig remélhetőleg betakarítok majd egy pár hónapos retket is. További zöldségek elhelyezésén még erősen agyalnom kell, de mindenről a maga idejében.
A cserépben tartott palántákat természetesen tápozni fogom. A tápozásról és az átültetésről, aminek lassan már eléggé ideje van(és pár palántát már részesítettem is eme kegyben), nemsokára írni fogok. A cserepes tartás mértékéről még csak halvány elképzeléseim vannak, körülbelül további 60-80 palánta férne el az udvarban ilyen formában szétszórva, de az anyagi befektetés még erősen várat magára. És nagy valószínűséggel jut majd ajándékba ismerősöknek is.
Egyébiránt ma elvetettem még kb 100 chili magot, idén többet már biztosan nem fogok. Listát, és sok képet jövő hétvégére ígérek.
Mint azt észrevettétek páran, a blogon megjelent a like doboz. A március végéig lájkolók között kisorsolok egy zsákbamacska magcsomagot, egy másik szerencsés olvasót felkérem egy vendégposzt megírására, míg egy harmadik szerencsés egy nagy büdös semmit kap ajándékba.

Ma megtörtént. Két átteleltetett paprikát egy életre megnyomorítottam (vagy megadtam nekik a lehetőséget, hogy létük egy magasabb célt szolgáljon). Megtehettem, hiszen számukra én isten vagyok, így nem furdal a lelkiismeret, pusztán csak a potenciális terméseket sajnálom. Szóval mi is ez a bonchi?
A japán kettyós, kissé beteges népség, és ez a kertészetükben is megmutatkozik. Bonsaiok esetében a növényeket megzsugorítják, mint egyes kínai nők a lábukat. Apró tálkákba ültetik, kis fát nevelnek belőlük kis levelekkel. A bonchi is ugyanezen az elven alapszik, csak annyi különbséggel, hogy itt konkrétan a chiliből készül a törpefa.
A bonchinál egy szabály van csak, az hogy nincs szabály. Apró tanácsok, trükkök persze vannak. Rengeteg speciális szerszámot is lehet kapni bonsai tartásához, idén még biztosan nem fogok ilyenekbe beruházni. A cél egyértelműen adott: kezdetben a növény élje túl a megpróbáltatást, lakja be az új kvártélyt, később pedig bontson virágokat és hozzon termést.
Két bonchit tervezek idén. Az egyiket egy jolikából a másik egy jamaikai sárgából.
Először is jól belocsoltam a földjüket. Aztán megmetszettem őket. A fás szár fölött metszettem el a szárukat. A nagát tavaly egy vihar alkalmával az erős szél félig eltörte, furcsa formában regenerálódott, sok apróbb ág volt alul. Ezeket mind meghagytam, és a második nódusz fölött metszettem le őket. A jamaikai sárgának két szárát hagytam meg, ezeket az első nódusz felett metszettem le. Aztán kiszedtem őket edényükből, és leszedtem róluk egy jelentős mennyiségű földet gyökérrel együtt. Valaki Innen azt tanácsolta, hogy a megmaradt gyökérről ne mossam le a földet, mert Ő így járt el tavaly, és a növényei elpusztultak. Végül belepréseltem őket klausztrofób kuckójukba. A földlabdájuk felfelé kerekedik, azt majd idővel szép lassan bontom majd le róluk. Beáztattam őket egy nagy tál vízbe, és utána az oldalról lemállott földet friss virágfölddel pótoltam. Nem szaporítom tovább a szót, íme pár előtte-utána kép. Előtte még annyit jegyeznék meg, hogy mohával szeretném borítani a földjüket, hogy lassabban száradjon ki. Fogalmam sincs, hogy mohát honnan tudnék szerezni, szívesen veszem kommentben az erre vonatkozó ötleteket.